Sziasztok!

Igen, visszatértem a táborból. Hát, nem volt semmi, érzelmileg főként nem. De talán inkább kezdem az elejétől.

Első nap tulajdonképpen csak megebédeltünk, az egyetlen túra az éjszakai túra. De az valami hihetetlen volt. Az egy dolog, hogy majdnem megettek a szúnyogok (amúgy egész héten: Brennbergben nagyon sok volt belőlük), de ezen túl. Több állatot is láttunk, csak az a kár, hogy a csapat legnagyobb része olyan zajjal volt, hogy a legtöbb elijedt. De láttunk rákot, őzt, meg nyusztot, legalábbis ha jól emlékszem, az volt. Egész héten velünk volt egy zoológus. (Ha valaki nem tudná: az állatokkal foglalkozó ember, és kb. olyan szinten van, hogy hangjáról felismeri az állatot.) Ő volt az, aki ezt a túrát is levezényelte, meg az összes ilyen állatos dolgot, amiről még szó lesz. Ő innentől Balázs.

Második nap... Uhh, már most nem jut eszembe, mit csináltunk... Ja, de. Sok minden volt, nem biztos, hogy minden benne lesz. Tehát délelőtt elmentünk egy ilyen madárleses túrára, ahol nagyon sok mindent láttunk, és nem csak madarakat. Balázs megmutatta, hogyan csíp a pióca, milyen jelet hagy maga után, hogyan néz ki a vízi csíbor és hogyan védekezik a vöröshasú unka. Ez után elmentünk a látógatóközpontba - ez valahol a Fertő partján van, nem emlékszem pontosan, hol - megnéztünk egy kiállítást, az után pedig indultunk ebédelni. Miután ez megvolt, elindultunk a fertőrákosi (Ugye fertőrákosi? :S) kőfejtőhöz. Ott körbejártuk az egészet, megtudtuk, hogy a denevér nem is kapaszkodik bele az emberek hajába, legalábbis szándékosan semmiképpen. Ekkor már mindenki teljesen ki volt készülve, úgyhogy siettek az autóbuszhoz, szóval csak páran láttuk a vörösvércse fiókákat. De...! Ó, Merlin, azok annyira édesek voltak! Ha egyszer lehetőségetek lesz rá, feltétlenül nézzetek meg egyet-kettőt. Nagyon megéri.

Harmadik napon eredetileg valami túra lett volna, de végül elmaradt, a meleg miatt. A hajnali vadles, ami helyette lett volna azoknak, akiket érdekelt a dolog, azért maradt el, mert a Balázsnak közbejött valami. Na, de, mindegy, lehet, hogy télen lesz majd rá lehetőség.Ehelyett ebéd után kimentünk a Lövér fürdőbe. Én nem nagyon fürödtem, mert leginkább a barátnőmmel voltam, kint. Azt hiszem ez volt az a nap, amikor a szállóban Peti bá paprikás krumplit csinált. Én is segítettem, meg egy barátnőm is! Nagyok voltunk :D

Negyedik napon délelőtt indultunk a fertőrákosi (ez biztosan fertőrákosi :D) strandra. Azonban a csoportból tíz ember+Peti bá korábban leszálltak a buszról, ugyanis ők mentek az első körben kenuzni. Amíg vissza nem értek, mi, többiek fürödtünk. Én a második körben voltam, és utánunk még volt egy. Mikor visszértünk, Peti bával bementünk a vízbe, és voltunk páran, akik nekiindultunk, és majdnem a közepéig bementünk. Nagyon komoly volt, néhány helyen kis híján térdig süllyedtünk az iszapban. Hihetetlenül élveztem, örök élmény marad! Az este sem volt semmi, bár az nem volt valami pozitív élmény. Visszamentünk az apartmannba, nyugisan elvoltunk, tárgyaltuk, hogy ki menjen először fürödni (ez után volt egy kissebb lélekbeli problémám, bőgtem is egy sort, de ez igazából lényegtelen), aztán egyszer csak kiabál föl Bea néni, hogy nincs-e a cuccaink között egy laptop meg egy fényképező. Hát nem volt ott. Sehol nem volt. Kiraboltak minket.  Ki is jött a rendőrség, meg minden, munkálkodásuk nyomait a linkblogban lévő képeken láthatjátok.

Hát, valahogy így telt az utolsó éjszakánk a táborban. Ötödik nap már nem volt túl sok minden, tulajdonképpen csak aludtunk, meg hazajöttünk. Nagyon élveztem, bár kicsit furcsa volt.

Magával a bejegyzéssel nagyon elcsúsztam, de csak most jutottam el idáig... Azért végre itt van :D

Üdv mindenkinek!

Vera :)